A koponyasérülések nagyon gyakran előforduló traumás események, kime­netelük változóan súlyos lehet. Magyarországon évente 200 ezer koponyasérülés történik, melyek közül mintegy 2000 esetben súlyos következmé­nyekkel kell számolnunk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Gyermekbelgyógyászati Osztályának gyermekintenzív részlegén átlagosan havonta egy súlyos koponyasérült beteget látnak el.

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos or­vosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűjtötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közleményeit. Ezúttal az elmúlt év pszichiátriai „slágereit” tekinti át Dr. Nagykálnai Tamás.

A felnőttkori agysérülések fokozzák a depresszió kockázatát, keveset tudunk azonban arról, hogy gyermekkorban mi a helyzet ezen a téren. Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság (AAP) orlandói kongresszusára benyújtott absztrakt szerzői a gyermekkori sérülések esetében mérték fel a depresszió prevalenciáját.

A halláscsökkenés az 50 évesnél idősebbek legalább 25%-át és a 80 év fe­lettieknek több mint a felét érinti. A szűréssel a serdülők és a fiatal felnőttek nyerhetnek a legtöbbet. A szűrés történhet kikérdezéssel, egyszerű rendelői vizsgálattal vagy audiometriával. A családorvosi gyakorlatban végzett audiometria eredményét képzett egészségügyi dolgozó könnyen értelmez­heti. 

Az agyrázkódás a fejet érő erőhatás okozta agyi működészavar. Az első vizsgálat során ki kell zárni a nyaki gerincsérülést és a súlyos traumás agysérülést. Az agyrázkódás leggyakoribb tünete a fejfájás. A tünetek és kórjelek nem specifikusak; meg kell állapítani, hogy van-e időbeli összefüggés a sérülés és a tünetek között. 

A koponyatraumát gyermekkorban viszonylag ritkán kíséri agyrázkódás. Az agyrázkódás négyfajta tünetei közül egyszerre több is megjelenhet, ezek súlyossága eltérő. A postcommotiós szindróma legnagyobb veszélye a maradandó kognitív tünetek kialakulása.